Energia a lábunk alatt: Magyarországon is sokat nyerhetne a mesterséges geotermikus rendszereken
A nap és a szél mellett egy másik, folyamatosan rendelkezésre álló energiaforrás is egyre nagyobb figyelmet kap a zöld átállásban: a föld mélyének hője. Egy új fúrási technológiával olyan területeken is hasznosítható lehet a geotermikus energia, ahol nincs megfelelő természetes víztározó, ez pedig Magyarországnak különösen…
Olvasás
Mi lenne, ha bányászok helyett növények termelnék ki a fémet a földből?
Az elektromos autókhoz és akkumulátorokhoz egyre több fémre van szükség, a kitermelésük azonban gyakran komoly környezeti terheléssel jár. Egy rendhagyó megközelítés éppen ezért nem újabb bányák nyitására, hanem a növényekre alapozná a kitermelést: bizonyos fajok ugyanis képesek a talajból nagy mennyiségű fémet felvenni. A módszer…
Olvasás
Ki kell érdemelnie az adatközpontnak az áramot?
Januárban ezen a helyen arról írtam, hogy a mesterséges intelligencia terjedése új energiaigényt zúdít a villamosenergia-rendszerekre. Azóta egyre markánsabban formálódik meg az a kérdés, hogy mit ad az AI cserébe az elfogyasztott áramért. Az adatközpont ugyanis nem légüres térben épül. Hálózati kapacitást köt le, áramot…
Olvasás
Egy dán ötlet, ami újraértelmezte a városi közlekedést
A városainkat évtizedek óta a gyorsaság és az autózás logikája formálja. Egyre gyorsabban jutunk el A-ból B-be, miközben egyre kevesebbet érzékelünk abból, ami körülöttünk van. A Cycling Without Age kezdeményezés azt mutatja meg, milyen lenne egy város, ha nem a tempó, hanem az ember lenne…
Olvasás
Ahol az ember visszaadja, amit elvett: három történet a természet erejéről
Az elmúlt időszakban több helyen találkozhattunk ugyanazzal a fordulattal: egy élőhely, egy ökoszisztéma vagy egy faj visszakapott valamit abból, amit az ember korábban elvett. Ezek a történetek nemcsak a természetvédelem ritka sikerei miatt figyelemre méltók, hanem azért is, mert a változás minden esetben a helyi…
Olvasás
Minierőművet minden garázsba!
Európa több országában válik üzleti szolgáltatássá a kétirányú töltés: a parkoló elektromos autó akkumulátora akkor veszi fel az áramot, amikor az bőséges és olcsó, majd csúcsidőben visszaad belőle a hálózatnak. A technológia már bizonyított, most annak kell eldőlnie, kialakul-e körülötte működő piac is. Az elektromos…
Olvasás
A városi biodiverzitás titka: nem több zöldterület, hanem egyetlen rendszer kell
A városi zöldterület önmagában nem egyenlő az élőhellyel. A kutatások egyre inkább azt mutatják, hogy a városi biodiverzitás nem az egyes zöld elemeken – beépített tetőn, parkosított tereken vagy méhlegelőkön – múlik, hanem azon, hogy ezek az elemek összekapcsolódnak-e egymással. Egy gondosan megtervezett városi ökoszisztémában…
Olvasás
Japán kutatók megoldhatták, ami évtizedek óta nem sikerült: műanyagot állítottak elő – mikroplasztik nélkül
Japán kutatók olyan műanyagot fejlesztettek, amely sós vízben néhány óra alatt, a szárazföldön pedig nagyjából 200 óra alatt maradéktalanul elbomlik. A RIKEN Kutatóintézet és a Tokiói Egyetem közös projektjének eredménye nem csupán egy lebomló műanyag, hanem az első, amely nem hagy maga után mikroműanyagot sem.…
Olvasás
Betonból épülő élőhely: egy floridai kísérlet a partvédelem újragondolásáról
A tengerpartok védelme és a tengeri ökoszisztémák helyreállítása általában két külön feladat, egy floridai mérnök és csapata azonban megpróbálja egyszerre megoldani mindkettőt. A Miami Egyetem kutatói egy hatszögletű, lyuggatott betonelem segítségével olyan partszakaszt hoznak létre, amelybe mangróve is gyökerezhet, és ahol halak és teknősök is…
Olvasás
Egy fólia, ami a melegben is hidegen tartja a fagyit, és még a gleccsereket is megvédheti
A hűtési lánc a világ élelmiszer-ellátásának egyik legkarbonigényesebb eleme: a világ áramfelhasználásának 11 százalékát viszi el, és a globális üvegházgáz-kibocsátás 2,5 százalékáért felelős. Nanjiing-i kutatók egy különleges fóliával próbálnak ezen változtatni. Létrehoztak egy anyagot, ami hatékonyan veri vissza a napfényt. A nyár egyik alapélménye, hogy…
Olvasás
A hőhullámok duplán támadnak
A szélsőséges meleg egyszerre növeli a hűtési célú villamosenergia-igényt és fogja vissza több erőműtípus teljesítményét. A hőhullám ezért már nem csupán egészségügyi vagy várostervezési kihívás: közvetlen energiapiaci és gazdasági kockázat, amelyre termelési, hálózati és energiahatékonysági beruházásokkal kell válaszolni. Noha a hőhullámok térségünkben sem újkeletűek, mindeddig…
Olvasás
A világ egyik legdrágább városa megtalálta a legolcsóbb klímamegoldást
A zöldtető ma már nem luxus és nem is esztétikai döntés – Zürichben legalábbis. A svájci városban több mint harminc éve kötelező növényzetet telepíteni az újépítésű házak lapostetőire, így a város lapostetejű épületeinek 40 százalékán már növények élnek. Ennek különösen a nyári melegben és az…
Olvasás