Betonból épülő élőhely: egy floridai kísérlet a partvédelem újragondolásáról
A tengerpartok védelme és a tengeri ökoszisztémák helyreállítása általában két külön feladat, egy floridai mérnök és csapata azonban megpróbálja egyszerre megoldani mindkettőt. A Miami Egyetem kutatói egy hatszögletű, lyuggatott betonelem segítségével olyan partszakaszt hoznak létre, amelybe mangróve is gyökerezhet, és ahol halak és teknősök is…
Olvasás
Egy fólia, ami a melegben is hidegen tartja a fagyit, és még a gleccsereket is megvédheti
A hűtési lánc a világ élelmiszer-ellátásának egyik legkarbonigényesebb eleme: a világ áramfelhasználásának 11 százalékát viszi el, és a globális üvegházgáz-kibocsátás 2,5 százalékáért felelős. Nanjiing-i kutatók egy különleges fóliával próbálnak ezen változtatni. Létrehoztak egy anyagot, ami hatékonyan veri vissza a napfényt. A nyár egyik alapélménye, hogy…
Olvasás
A hőhullámok duplán támadnak
A szélsőséges meleg egyszerre növeli a hűtési célú villamosenergia-igényt és fogja vissza több erőműtípus teljesítményét. A hőhullám ezért már nem csupán egészségügyi vagy várostervezési kihívás: közvetlen energiapiaci és gazdasági kockázat, amelyre termelési, hálózati és energiahatékonysági beruházásokkal kell válaszolni. Noha a hőhullámok térségünkben sem újkeletűek, mindeddig…
Olvasás
A világ egyik legdrágább városa megtalálta a legolcsóbb klímamegoldást
A zöldtető ma már nem luxus és nem is esztétikai döntés – Zürichben legalábbis. A svájci városban több mint harminc éve kötelező növényzetet telepíteni az újépítésű házak lapostetőire, így a város lapostetejű épületeinek 40 százalékán már növények élnek. Ennek különösen a nyári melegben és az…
Olvasás
A városok egyik legjobb klímafegyvere a fa, de a legtöbb helyen még mindig nem ültetnek eleget
A városi hőségnek évente 350 ezren esnek áldozatául. Két friss kutatás egybehangzó eredménye szerint a fakorona akár a városi hőszigethatás felét is semlegesítheti, míg az erősen fásított negyedek lakói 20–40 százalékkal kevesebb többlethőt szenvednek el, mint a fátlan területek lakói. A városi hőszigethatás abból adódik, hogy a beton…
Olvasás
Kamerák és mobiladatok mutathatják meg, mekkora a valós forgalomszennyezés
Az, aki egy péntek délután autózott már a Balaton felé, tudja milyen az, ha sokan vannak az utakon. De vajon mennyi szennyezést termel valójában ez a forgalom? Az MIT kutatói most közelebb kerültek a válaszhoz, miután valós idejű kibocsátástérképet készítettek, és kiderült: eddig 23-49 százalékkal alábecsülték a közlekedési szennyezést. A probléma nem az volt, hogy eddig nem mérték a kutatók a közlekedési…
Olvasás
Itt a valaha volt legerősebb El Niño, ami sokat elárul a ránk váró jövőről
A 2026-os El Niño az átlagoshoz képest 2 fokkal emelheti az óceánfelszín hőmérsékletét, így az idei lehet a valaha mért második legmelegebb év. Ez nem csupán meteorológiai rekord, hanem egy globális ökológiai láncreakció kezdete, amelynek pusztító hatásai – a nem is olyan távoli jövőben – a mindennapjaink részévé válhatnak. Az El Niño néhány évente visszatérő természetes jelenség: a…
Olvasás
Mit tanulhatunk Dánia nukleáris fordulatából?
Az elmúlt időszak energetikai vitái Európában nem villamosenergia-rendszerekről, sokkal inkább világnézeti kérdésekről szóltak. Atom vagy megújuló? Állami nagyberuházás vagy piaci innováció? Zsinórtermelés vagy időjárásfüggő kapacitások? A gyakorlat ugyanakkor azt támasztja alá, hogy karbonsemleges energiarendszert nem lehet egyetlen győztes technológiára építeni. Ha néhány évvel ezelőtt valaki…
Olvasás
Gombahálózatok a klímavédelem szolgálatában
Mikorrhizának nevezzük a növények gyökerei és a talajban élő gombák közötti szimbiotikus hálózatot. Ezek a finom gombafonalak a növények gyökereivel hatalmas, egymással összekapcsolódó földalatti rendszereket alkotnak, amelyek az ökoszisztémák egyfajta „keringési rendszeréhez” hasonlíthatók. A növények által megkötött szén jelentős része ezen a rendszeren keresztül kerül a…
Olvasás
Élelmezési kérdés is lehet a korallzátonyok helyreállítása
A világ népessége mára meghaladta a 8,3 milliárd főt, miközben sok régióban továbbra is komoly problémát jelent az alultápláltság. Az élelmiszerforrások egyre szűkösebbek, felhasználásuk pedig egyenetlenül oszlik el a világban. Egy friss kutatás szerint a korallzátonyok helyreállítása következtében létrejövő halállomány jelentősen bővíthetné a fenntartható módon kitermelhető tengeri élelmiszer mennyiségét. A Smithsonian Tropical Research Institute (STRI) panamai…
Olvasás
A tenger alatti „klímagép”: miért kulcsfontosságú a tengeri fű?
A tengeri fű a partközeli sekély vizekben élő virágos növény, amely hatalmas, sűrű úgynevezett „víz alatti réteket” alkot. Keveset hallunk róla, pedig ez az egyik legfontosabb ökoszisztéma a klímavédelemben. Kutatások szerint a tengeri fű alkotta „víz alatti rétek” rendkívül hatékonyan kötik meg a szenet: akár…
Olvasás
A vidrák jelzik, ha a természet veszélyben van
A part menti ökoszisztémák romló állapotára gyakran csak akkor derül fény, amikor a károk már látványosak. A kutatók szerint azonban a vidrák korai jelzőrendszerként is szolgálhatnak: egészségi állapotuk és táplálkozásuk olyan nyomokat hordoz, amelyekből következtetni lehet a vizek szennyezettségére és az ökoszisztéma általános állapotára. A dél-brazíliai partvidéken a kutatók évtizedek óta vizsgálják a neotropikus vidrák (Lontra longicaudis) populációit a Projeto Lontra kutatási…
Olvasás