A városok egyik legjobb klímafegyvere a fa, de a legtöbb helyen még mindig nem ültetnek eleget

A városi hőségnek évente 350 ezren esnek áldozatául. Két friss kutatás egybehangzó eredménye szerint a fakorona akár a városi hőszigethatás felét is semlegesítheti, míg az erősen fásított negyedek lakói 20–40 százalékkal kevesebb többlethőt szenvednek el, mint a fátlan területek lakói.

A városi hőszigethatás abból adódik, hogy a beton és aszfalt elnyeli a nap hőjét, majd éjszaka is sugározza vissza, megakadályozva azt a lehűlést, amelyre különösen a légkondicionáló nélküli háztartásoknak lenne szüksége. A növényzet ezzel szemben kétféleképpen hűt: a fák árnyékot adnak, a levelek pedig párologtatással aktívan vonnak el hőt a levegőből. A Nature-ben megjelent kutatás szerint, ha a világ városaiban nem lennének fák, a hőszigethatás kétszer akkora lenne, mint most.

A Healthy Green Spaces Coalition 65 amerikai városon végzett összehasonlítása szerint a fakoronában szegény negyedek átlagosan 40 százalékkal több többlethőt kapnak, mint a fásított területek – és néhol ez a különbség közel 2,2 fokot jelent. A legkiszolgáltatottabbak az alacsonyabb jövedelmű lakónegyedek, ahol a fakorona aránya jellemzően töredéke a gazdagabb területekéhez képest.

Melyik fát, hova

Nem mindegy azonban, hogy egy város milyen fát ültet. A legnagyobb koronájú fajok adják a legtöbb árnyékot, de a párolgási hűtőhatás fajonként eltér: a szárazsághoz alkalmazkodott fajok visszatartják a vizet, így kevésbé hűtenek. Emellett a klímaváltozás maga is átírja a kalkulációt: az arboristák ma már nem azt nézik, melyik faj él meg most, hanem melyik viseli el a húsz év múlva várható hőmérsékletet és csapadékviszonyokat.

Sajnos a fák sem oldanak meg mindent

A kutatók hozzáteszik, hogy még ha a városok a legnagyobb lehetséges fás területet ki is alakítanák, az a klímaváltozás miatti hőmérséklet-emelkedésnek csak 20 százalékát kompenzálná. A többi megoldást, mint például a hővisszaverő tetőfelületeket, az okos városszerkezetet vagy az energiahatékony épületeket nem váltják ki a fák, csak kiegészítik. De hogy hol kell kezdeni, az egyértelmű: azokban a negyedekben, ahol ma a legkevesebb a zöld és a legtöbb az ember, aki a hőség hatásait a bőrén tapasztalja meg.