A tengeri fű a partközeli sekély vizekben élő virágos növény, amely hatalmas, sűrű úgynevezett „víz alatti réteket” alkot. Keveset hallunk róla, pedig ez az egyik legfontosabb ökoszisztéma a klímavédelemben.
Kutatások szerint a tengeri fű alkotta „víz alatti rétek” rendkívül hatékonyan kötik meg a szenet: akár 35-ször gyorsabban, mint az amazóniai esőerdő, miközben a világ óceánfenekének mindössze 0,2 százalékát borítják – írja a Virginia Institute of Marine Science.
A probléma, hogy ezek az élőhelyek drámaian visszaszorultak: globálisan az elmúlt évtizedekben jelentős részük eltűnt, melynek okai a partbeépítések és a szennyezés mellett a felmelegedő vizekben és a szélsőségesebb viharokban keresendők. Emiatt nemcsak egy tengeri élőhely tűnik el, hanem egy olyan természetes „szénelnyelő” is, amely kulcsszerepet játszhatna a klímaváltozás lassításában.
Szerencsére vannak helyek, ahol sikeresen visszaállították már ezeket a különlegesen fontos élőhelyeket – írja a Reasons to be Cheerful. Észak-Amerikában például közösségi és tudományos programok együtt telepítik vissza a tengeri füvet: magokat gyűjtenek és újraültetnek a tengerfenéken. Ezzel helyenként már néhány év alatt is látványos növekedést lehet elérni. Egyes projektekben a visszatelepített állomány már a többszörösére nőtt, ami azt mutatja, hogy a tengeri fű képes viszonylag gyorsan regenerálódni, ha a környezeti feltételek javulnak.
A helyzet – ahogy nagy környezetvédelmi kérdésekben lenni szokott – most is összetett. A tengeri fű nemcsak a klímát védi: élőhelyet ad halaknak, teknősöknek és más tengeri élőlényeknek, stabilizálja a tengerfeneket, és csökkenti a partok erózióját. Tehát a tengeri fű nem „csak egy növény a víz alatt”, hanem egy sokfunkciós természetes rendszer, amelynek helyreállítása egyszerre jelent klímavédelmi, ökológiai és – a helyi közösségek visszatelepítésbe bevonása miatt – társadalmi előnyt is.
Forrás: chikansplanet.blog.hu
