Mikorrhizának nevezzük a növények gyökerei és a talajban élő gombák közötti szimbiotikus hálózatot. Ezek a finom gombafonalak a növények gyökereivel hatalmas, egymással összekapcsolódó földalatti rendszereket alkotnak, amelyek az ökoszisztémák egyfajta „keringési rendszeréhez” hasonlíthatók. A növények által megkötött szén jelentős része ezen a rendszeren keresztül kerül a talajba, ahol hosszabb időre tárolódik. A legújabb kutatások szerint ezeknek a rendszereknek fontos szerepük lehet a klímavédelemben.
Az amszterdami Vrije Egyetem evolúciós biológusa, Dr. Toby Kiers kutatásai irányították a figyelmet ezekre a rejtett gombahálózatokra és klímaszabályozó szerepükre. A kutató szerint a mikorrhizák globális rendszere révén a növények évente mintegy 13 milliárd tonna szén-dioxidot juttatnak a gombahálózatokba, ami a talajban tárolódik, hozzájárulva a globális szénkörforgás szabályozásához. Ez a mennyiség nagyjából a fosszilis tüzelőanyagokból származó éves kibocsátás harmadával egyenértékű. Kiers munkájának jelentőségét jelzi, hogy elnyerte a környezettudományok „Nobel-díjaként” emlegetett Tyler-díjat.
A mikorrhizás gombák és a növények közötti kapcsolat kölcsönös: a gombák segítik a gyökereket a víz és a tápanyagok, például a foszfor vagy a nitrogén felvételében, cserébe a növényektől szénben gazdag vegyületeket kapnak. A gombafonalak ráadásul összekötik az egyes növényeket, így többen azt feltételezik, hogy a talajban egyfajta információs és tápanyagcsere-hálózat jön létre. Kutatások szerint ezen a rendszeren keresztül a növények akár jelzéseket is továbbíthatnak egymásnak, például kártevők megjelenésekor, ami segíti a védekezési reakciók beindítását. A föld alatti gombahálózatok a bolygó legtöbb szárazföldi ökoszisztémájában jelen vannak: erdőkben, gyepekben és mezőgazdasági területeken egyaránt.
Értékes föld alatti ökoszisztémák
A mikorrhizák rendkívül ősi kapcsolatot jelentenek: a kutatók szerint már több százmillió éve segítették a gombák a növényeket, még azelőtt, hogy a modern gyökérrendszerek kialakultak volna, és a szárazföldi növényvilág fejlődésében is kulcsszerepet játszottak. Ennek ellenére ezek a föld alatti ökoszisztémák ma alig részei a természetvédelmi stratégiáknak. Az erdőirtás, a talajerózió és egyes intenzív mezőgazdasági gyakorlatok károsíthatják a gombahálózatokat, ami azért is aggasztó, mert egy friss globális kutatás szerint a mikorrhizás gombák biodiverzitási központjainak több mint 90 százaléka védett területeken kívül található.
A talajban működő rendszerek pusztulása nemcsak a biodiverzitást érintheti: hatással lehet a szénmegkötésre, a talaj termékenységére és az ökoszisztémák stabilitására is. Emiatt egyre több kutató hangsúlyozza, hogy a természetvédelmi és klímapolitikai programoknak a talaj alatti élővilág védelmét is figyelembe kellene venniük.
Szerencsére már zajlanak olyan nemzetközi kezdeményezések, amelyek célja a mikorrhizás hálózatok feltérképezése és megőrzése. A kutatók globális adatbázisokat és térképeket készítenek a talaj gomba-biodiverzitásáról, hogy jobban megértsük ezt a rejtett világot. Az ilyen vizsgálatok arra is rámutatnak, hogy bolygónk működésének jelentős részét még mindig csak részben ismerjük, pedig ezek a láthatatlan rendszerek kulcsszerepet játszhatnak a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Forrás: chikansplanet.blog.hu
