Ugrás a tartalomhoz
Chikansplanet
2026. február 13.

Techforradalom az erdőkben: Japánban AI-vezérelt drónokkal ültetnek fákat

Japánban drónokkal telepítenek erdőket, ami sokkal gyorsabbá teszi a folyamatot, mivel mesterséges intelligencia és terep feltérképezését szolgáló technológia is támogatja a gépek munkáját. A faültetéshez biológiailag lebomló tokokban lévő magokat használnak, így az eljárás miden pontján figyeltek a környezetvédelmi szempontokra.

HappyEcoNews.com számolt be arról, hogy japán tudósok olyan automata rendszert fejlesztettek ki, ami a hagyományosfacsemeték telepítésével történő megoldáshoz képestízszer gyorsabban tud erdőket telepíteni. A rendszer alapját a drónok adják, amelyek az önvezető autóknál is használt technológiával, a LiDAR szkenneléssel térképezik fel a terepet, és analizálják a talajszerkezetet, hogy hova érdemes ültetni a magokat. A LiDAR egyébként lézerfény kibocsátásával és visszaverődésével hoz létre precíz térképeket.

Mindegyik drón több száz biológiailag lebomló magtokkal van felszerelve, amelyek a növények életben maradását is segítő tápanyagokat is tartalmaznakA drónok a földbe lövik ezeket a tokokat, nagyjából egy óra alatt fedve le egy focipálya méretű területet. A Japán déli részén található Kumamotóban és környékén a drónnal ültetett növények 80 százaléka kicsírázott. Ez azért is figyelemreméltó, mert a környezeti viszonyok miatt kifejezetten nehéz hagyományos módon újratelepíteni ott az erdőket: az erős esőzések, földrengések, viharok és hőség mind megnehezítik a folyamatot.

Erdők nélkül élet sincs

Aerdőújratelepítési törekvések ellenére is évente kb. 15 milliárd fa pusztul el a világonami nagyjából 4,7 millió hektárnyi területet jelent. Az automatizált rendszerek segítéségével azonban nem csupán több fát lehet elültetni, de olyan területeken is, amelyek nehezen voltak eddig elérhetőek. A rajdrónok használata sokszorosítja a hatékonyságot és csökkenta költségeket. Az AI-alapú rendszerek segítenek a koordinálásban, például nem fedik le egymás területeit a drónok, a gépi tanulással pedig ki tudják választani a legjobb fafajtákat az adott helyszínekhez és körülményekhez. A biológiailag lebomló tokok nem okoznak kárt a környezetben, míg a precíziós célzással csökken a magok pazarlásának mértéke is.

Ez a megközelítés illeszkedik a WWF által is támogatott billió fa kezdeményezéshez, amelynek célja az erdők visszaállítása. A becslések szerint egy billió fa kb. 500-1000 milliárd tonnányi szén-dioxidot lenne képes megkötni, ami az emberi tevékenységek okozta kibocsátás harmadát jelenti. A hagyományos erdő újratelepítési projektek gyakran azon buknak el, hogy nem gondozzák vagy felügyelik az újraültetett fákat: a szakemberek szerint a drónok ebben is tudnának segíteni, vissza-visszatérve az érintett területekre, ellenőrizve, hogy igényelnek-e bármilyen beavatkozást az erdők.

A drónok önmagukban persze nem tudják megállítani az erdők pusztulása okozta problémákat. A meglévő területek védelme fontosabb, mint az újraerdősítés, tekintettel arra, hogy a kifejlett méretű fák jóval több szén lekötésére alkalmasak, mint a csemeték. Ettől függetlenül fontos és hasznos az ilyen új, úttörő technológiák kialakítása, tesztelése és megvalósítása, a folytonos újításoknak köszönhetően pedig egyre több technika ötvözhető a hatékonyabb munkavégzés érdekében.

Megosztom Facebookon!
Megosztom Twitteren!
Megosztom Tumblren!

Forrás: chikansplanet.blog.hu

Megosztás
Facebook LinkedIn X
Folytassa az olvasást

Kapcsolódó hírek

További közlemények és bejelentések az ALTEO Csoport tevékenységéből.

Chikansplanet
2026. július 17.

Mit tanulhatunk Dánia nukleáris fordulatából?

Az elmúlt időszak energetikai vitái Európában nem villamosenergia-rendszerekről, sokkal inkább világnézeti kérdésekről szóltak. Atom vagy megújuló? Állami nagyberuházás vagy piaci innováció? Zsinórtermelés vagy időjárásfüggő kapacitások? A gyakorlat ugyanakkor azt támasztja alá, hogy karbonsemleges energiarendszert nem lehet egyetlen győztes technológiára építeni. Ha néhány évvel ezelőtt valaki…

Olvasás
Chikansplanet
2026. július 10.

Gombahálózatok a klímavédelem szolgálatában

Mikorrhizának nevezzük a növények gyökerei és a talajban élő gombák közötti szimbiotikus hálózatot. Ezek a finom gombafonalak a növények gyökereivel hatalmas, egymással összekapcsolódó földalatti rendszereket alkotnak, amelyek az ökoszisztémák egyfajta „keringési rendszeréhez” hasonlíthatók. A növények által megkötött szén jelentős része ezen a rendszeren keresztül kerül a…

Olvasás
Chikansplanet
2026. július 3.

Élelmezési kérdés is lehet a korallzátonyok helyreállítása

A világ népessége mára meghaladta a 8,3 milliárd főt, miközben sok régióban továbbra is komoly problémát jelent az alultápláltság. Az élelmiszerforrások egyre szűkösebbek, felhasználásuk pedig egyenetlenül oszlik el a világban. Egy friss kutatás szerint a korallzátonyok helyreállítása következtében létrejövő halállomány jelentősen bővíthetné a fenntartható módon kitermelhető tengeri élelmiszer mennyiségét. A Smithsonian Tropical Research Institute (STRI) panamai…

Olvasás